A község története


Írásos emlékek 1181-ben említik először a község nevét. Több változatban is szerepel a későbbi években is: Tenykod, Tenykowd, Oechidkuttya, Egyedkuttya, Eketyukod, de pontos feljegyzés nem igazolta eddig, mióta ismert ezen a néven. A falu, mint település, valószínűleg már előtte is létezett, csak írásos feljegyzések nem készültek róla.
A terület legnagyobb részét láp borította, mely nem összefüggő volt, hanem kisebb-nagyobb szigeteket képeztek, melyek igen alkalmasak voltak emberi letelepülésre. Ezek a települések az árvizek utáni időkben lassan megszűntek, lakói a községben telepedtek le.
Mit tudhatunk hát a Tyukod névről?
Több változat él róla: "Ősi urai a Tyukodi nemzetség volt, de mellette a Kölcseyek is birtokosai voltak. A személynévként is alkalmazott magyar tyúk főnév -d képzős származékából való."

A tatárjárás településünket is feldúlta. Lakói a láp szigeteire menekültek, de hátrahagyott javaikat teljesen elvesztették. Az elesettek birtokait IV. Béla királyunk eladományozta.
Tyukod szinte mindegyik nemese részt vett a Dózsa-féle parasztháborúban. A paraszthadakhoz csatlakozott nemesek valamennyiét birtokelkobzással büntették. Egy oklevél tanúsága szerint a birtokok legnagyobb része a Báthoriak kezébe került.
De hadba hívta a tyukodiakat Rákóczi hívó szava is. Ma is fellelhető írások név szerint sorolják a résztvevő nemeseket és gyalogos katonákat.
E század végének egyik nagy eseménye volt a Szatmáron lezajlott boszorkányper, ahol két tyukodi boszorkányt - Kós Annát és Rekettyés Helénát - ítélték máglyára.
Az 1848-as szabadságharcban ugyancsak egy önálló alakulattal vettek részt a tyukodiak. A szabadságharc bukása után csak páran tértek haza, nagyobb részüket besorozták az osztrák hadseregbe. Ekkoriban jutott nagyobb birtokhoz az Uray család, akiket hűséges szolgálataikért bárói rangra emeltek. Emléküket ma a családi kastélyépületük őrzi.
Mind az első, mind a második világháborúban sok-sok tyukodi vérzett el. Emléktáblák hirdetik nevüket az utókor számára azon emlékművön, amely az elsők között készült el megyénkben a háború befejezését követően.
A nagy kivándorlások éveiben településünket is sokan hagyták el és kerestek jobb megélhetési lehetőséget más földrészeken - főleg Amerikában és Kanadában.


Néhány történelmi évforduló a község életéből:

1899-ben készült el az új községháza, és azóta van itt előljáróság.
1904-ben épült meg a vasútvonal Porcsalma határában, de piacilag sokat jelentett a tyukodiak számára is.
1913-ban az állami iskola 60 tanulója kiránduláson járt Nagybányán. Ez volt az első iskolai kirándulás.
1925 februárjában megalakult a levente egyesület, később pedig az önkéntes tűzoltó testület.
1929-ben kezdődött a község közvilágítási hálózatának kiépítése
1933-ban újabb iskolaépület készült el.
1937 óta van önálló orvosi gyógyellátása a községnek.
1942-től működött területünkön egy kenderfeldolgozó-üzem, melynek területén - annak megszűnése után - jött létre 1964-ben a Nyíregyházi Konzervgyár helyi leányvállalata.
1948-ban az újonnan földhözjutottak, de valamennyi földtulajdonos gazdálkodásának eredményességét elősegítette a megalakult Mezőgazdasági Gépállomás. 1970-től átvette ezt az akkor még működő Kossuth TSZ.
1950-ben itt is megalakult a helyi tanács, mely 1973-tól 1990-ig közös tanácsként működött Ura községgel együtt. Ezzel közel egyidőben nyilvánították a települést Tyukod Nagyközséggé.
Közigazgatási területünk 1969 augusztus 1. napjáig a volt csengeri járáshoz, ennek megszűnésével a mátészalkai járáshoz tartozott.
Az 1970-es árvíz utáni időszak - bár konkrétan nem érintette községünket az ár - átformálta a település képét. A hetvenes, nyolcvanas években alakult ki a község mai képe. Közintézményeink sora mellett - iskola, óvoda, ABC-áruház, gyógyszertár, tornaterem - lakóházak százai épültek újjá. Mára emlékként sem maradt nádfedeles ház, kóró- vagy palánkkerítésű porta, mely valamikor nem volt más, mint a láp ajándéka.
1992-re befejeződött a település útjainak szilárd burkolattal történő bevonása, megépült a vezetékes vízhálózat és lángra lobbant a vezetékes gáz. A lakások közel kétharmada vezetékes telefonnal van ellátva.
Az új évezred első nagy beruházása a szennyvízhálózat kiépítése volt.
Az évezred második évében megkezdődött a református templom felújítása, átformálták az ABC áruház, a gyógyszertár, a helyi takarékszövetkezet arculatát. Új burkolatot kapott a községen áthúzódó útvonal, folyamatban van az egykori vályogvető tó képének átalakítása.
Mindez már új történelmi lap a település több mint 800 éves palettáján. A demokratikus választások óta 9 tagú képviselő-testület irányítja a fejlődés új útján az itt is sok-sok nehéz gonddal küszködő közel 2500 tyukodi lakos életét.



Főoldal